2012. szeptember 12., szerda

néhány apróság a Kemény Henrik legendáriumhoz

 - szubjektív és pontosító -
Sokan nagyon szépen emlékeztek meg Henikéről az emléktábla avatásakor. Volt ugyan aki vitéz jánosnak hívta vitézlászlót, de ez nyelvbotlás, nem számít. Megható és szép emlékezések voltak ITT megnézheted.

Sok mindenről esett szó. Tévéről is. Sok szó és sok tévedés. Én ott álltam a kamerámmal, de egy ünnepségen mégsem szólhatok.
A neten is teljes az összevisszaság a Vitéz László és a többiek... sorozattal kapcsolatban

Miért fontos ez?
Azért, mert azt nem tagadhatja senki, hogy az igazi visszatérést Kemény Henrik életében az 1972 -ben készült tévé sorozat sugárzása jelentette, hogy azután lett országosan sztár, azután tudták meg az emberek, hogy van ilyen műfaj, hogy létezik  egy fantasztikus bábos, akinek az előadásán kisgyerek és felnőtt felhőtlenül, felszabadultan tud kacagni. Az értők, a szakma persze addig is tudta, de az emberek ezután csodálkoztak rá.
A Vitéz László és a többiek... sorozat születése nem volt egyszerű.

Az akkori bábos - tévés ellentétek  nemcsak azt akadályozták meg, hogy a Bábszínház világhírű, csodaszép Bartók előadásairól felvétel készüljön, de az a vélemény is általános volt, hogy  azt, amit Heni csinál nem lehet képernyőre átmenteni. Még a vezető bábos rendező Kende Márta is ezt mondta. Én meg  fiatal, tojáshéjas szerkesztő, azt gondoltam, hogy DE! KELL! Először megnyertem Szabó Attilát, bábos rendezőt és a Zsebtévé stílusformaló alkotóját, hogy nem elég rajongani.
Ezután elcipeltem egy Vitéz László előadásra azt a főnökömet, aki döntött arról, hogy milyen műsorok készülhetnek. Annyit röhögött - gondolom számos főnökét képzelte az összes ördögök helyébe -, hogy azt mondta a végén, ha ennyire akarjuk, és mivel tényleg jó, próbáljuk meg. egyet megcsinálhatunk,  hátha működik a televízióban is.
És működött!
Az első felvétel Az elátkozott malom - , a legtöbbet játszott előadás, a vásári bábjátékok tökéletes remeke. Biztos volt, hogy ezzel kezdünk. De hol legyen a játéktér? Szabó Attila az óbudai amfiteátrumot választotta. Kigondolt egy felemelő keretjátékot, megspékelte Nino Rota zenéjével. Így a műfajt és autentikus előadóját az egyetemes művészet részéve tette.
A többi rész is kifejező, de egyszerűbben értelmezhető helyszínen játszódik, olyan helyeken, ahol természetes közeget talál, ahova hagyományosan is járni szokott.
Az elásott kincs egy nógrádi kis falu búcsújában került előadásra, ahol a vendégsereg számára valódi esemény volt a bábjátékos megjelenése.
A 3. Csodaláda és az epizódokból álló 4. rész játszóhelye pedig a dunaújvárosi Vidám Park. Itt - lássatok csodát! -   a magyar televízió erre az alkalomra felépítette a ligeti bábszínház pontos mását.
/sajnos - lássatok csodát - a szabályok nem engedték meg, hogy ez meg is maradjon/

Aki megnézi a műsorlapokat, látja, hogy a 4. résznek két változata is van
Egyik két epizódból áll, a másik négyből.
A vásári bábjáték nem könnyű műfaj, a ligetben sok mindent lehet, amit egy jólnevelt televízióban a hetvenes években nem lehetett.
Nem kerülhetett képernyőre a Siró baba története, mert VitézLászló meglehetősen durván bánt a babával.
A krokodil c. jelenet pedig amiatt maradt ki, mert a Vitéz Lászlót bosszantó banyát megeszi a krokodil és ugyan banya, de  mégiscsak egy néni!

Volt olyan vitézlászló történet, amit már az öncenzúra is visszatartott, itt svábokat, zsidókat, tótokat gúnyol, attól függően, hogy a hajdani ligeti bábos kit látott ácsorogni a nézők között, neki ott kellett tartania a közönségét, nem finomkodhatott...

A széplelkűség eleve elutasította a vásári bábjátékot. Erőszakosnak, durvának, közönségesnek látták pedagógusok, pszichológusok. Erről több vita folyt. Sőt egy nagy, nemzetközi gyerekfilm fesztiválon Münchenben, ahol abban az időben a hangadók többsége olyan alkotó volt, akik a szépségre, finomságra, eleganciára sokat adtak, védték a gyerekeket minden rossztól. Akkor még utolsó éveit élte a "zsindely van a háztetőn" /magyarul: Nicht vor dem Kind/ szemlélet. Nem tetszett a durva püfölés, felháborodtak az ördögöket - fekete ördögöket - vagy / talán négereket  - verő magyar hős ellen. Az, hogy ez népi hagyomány, örökérvényű.. akkor éppen nem érdekelte őket. 
Ezeket is tudni kell.
De a legfontosabb megőrizni egy régesrégi műfaj kiemelkedő művészének emlékét, aki itt élt és él közöttünk.

Mellékelem a sorozat műsorlapjait:

 Vitéz László és a többiek - Az elátkozott malom
                             Gyártó orsz.: HUN
                             Gyártó cég:   MTV
                             Nyelv: magyar
                             Műfaj: bábjáték
                            
Felv. dátuma: 1972.06.08

                            T a r t a l o m
Az óbudai régi római körszínház romjai között adja elő Kemény Henrik a bábjátékot. A bolond malomban lehetetlen az őrlés, mert szellemek és ördögök tanyáznak benne. A molnár felfogadja Vitéz Lászlót, aki leszámol a szellemekkel és az ördögökkel és megőrli a három zsák gabonát.

Előadó:       Kemény Henrik bábművész
Szerkesztő:   Takács Vera
Iró, költő:   Kemény Henrik
Rendező:      Szabó Attila
Operatőr:     Káplár Ferenc
Gyártásvez.:  Herskovits Lia

 Vitéz László és a többiek - Az elásott kincs
                             Gyártó orsz.: HUN
                             Gyártó cég:   MTV
                             Nyelv: magyar
                             Műfaj: bábjáték


                            T a r t a l o m
Kemény Henrik bábművész, a Népművészet Mestere, egy faluszéli vásárban felállított bábszínházban előadja a helyzetkomikumra, szójátékokra épülő vásári bábjátékát, melyben a közönség soraiban ülő gyerekek aktívan közreműködnek. Az uraság, aki egy titokzatos kincset akar felkutatni, felfogadja Vitéz Lászlót segítségnek. A kincskeresők elindulnak, a nyomok egy kúthoz vezetnek. A kút melletti malomban dolgozik a molnár, akitől László szállást kér éjszakára. A molnár nemet mond, mivel egy szállóvendége már van, az öreg remete. Ez László szerencséje, mert így a kút mellett tölti az éjszakát. Éjfélkor ugyanis megjelenik a kút szelleme, aki a néző gyerekeknek elárulja, hogy ő őrzi a kútban a kincset. Persze László is résen van. Kihallgatja a titkot, s azonnal szalad az urasághoz. Az uraság személyesen ereszkedik alá a kincsért, László dolga pedig felhúzni a tömött zsákokat. A molnár macskájával azonban gyakran meggyűlik a baja, ezért az őrizetlenül hagyott értékeket a remete veszi magához. Vitéz László a gyerekek közreműködésével visszaszerzi a zsákokat. A kincsen végül gazdájával ketten osztoznak.

Előadó:       Kemény Henrik bábművész
Szerkesztő:   Takács Vera
Iró, költő:   Kemény Henrik
Rendező:      Szabó Attila
Operatőr:     KÁPLÁR FERENC; Bágyoni Gábor; Pintér Endre; Fodor György
Díszletterv.: Lévai Sándor
Gyártásvez.:  Herskovits Lia

                                                 
  Vitéz László és a többiek - Itt nem szabad énekelni!; Csodaláda
                             Gyártó orsz.: HUN
                             Gyártó cég:   MTV
                             Nyelv: magyar
                             Műfaj: bábjáték
                            

                            T a r t a l o m
Kemény Henrik bábművész, a Népművészet Mestere, a dunaújvárosi Vidám Parkban felállított bábszínházban előadja a helyzetkomikumra, szójátékokra épülő vásári bábjátékát, melyben a közönség soraiban ülő gyerekek aktívan közreműködnek.
Bábjelenetek:
1. Itt nem szabad énekelni!: Vitéz Lászlót a ligetben, a csendőr minduntalan megakadályozza abban, hogy énekeljen. Tudniillik menet közben derül csak ki, hogy dalolni, nótázni, de még muzsikálni sem lehet. Végül, a csend elszánt őre, büntetésből bezárja a rendbontót, aki a gyerekek nagy örömére, ügyességének köszönhetően mégis kiszabadul a rabságból.
 2. Csodaláda: Vitéz László egy nagy láda csokoládét szeretne kiosztani a gyerekeknek. Amikor a láda tetejét felnyitja, ördögök bújnak ki belőle. László a gyerekek segítségével elbánik a sátánfajzatokkal, majd kiosztja lelkes kis nézői között az édességeket.

Előadó:       Kemény Henrik bábművész
Szerkesztő:   Takács Vera
Iró, költő:   Kemény Henrik
Rendező:      Szabó Attila
Operatőr:     KÁPLÁR FERENC; Bágyoni Gábor; Pintér Endre
Díszletterv.: Lévai Sándor
Gyártásvez.:  Herskovits Lia


 Vitéz László és a többiek - Borbélysegéd; Vizes kislány
                             Gyártó orsz.: HUN
                             Gyártó cég:   MTV
                             Nyelv: magyar
                             Műfaj: bábjáték
                            

                            T a r t a l o m
Kemény Henrik bábművész, a Népművészet Mestere, a dunaújvárosi Vidám Parkban felállított bábszínházban előadja a helyzetkomikumra, szójátékokra épülő vásári bábjátékát, melyben a közönség soraiban ülő gyerekek aktívan közreműködnek.
Bábjelenetek:
1. Borbélysegéd: Mivel a borbélyt elhagyja a segédje, Vitéz Lászlót fogadja fel a munkára. Míg a főnök új kuncsaftokat megy szerezni, addig László fogadja a vendégeket. Az első érkező László eszén jár túl, s fizetés nélkül távozik. A történtekből okulva az újdonsült borbélysegéd a második vendégnek már előre ellátja a baját, hogy ne is jusson annak eszébe,
hogy ne fizessen a beretválásért.
 2. Vizes kislány: Vitéz László látja, hogy a kocsmában a lány tele önti a poharat vízzel. Megbújik az asztal alatt, s mivel üres a vendéglő, a lány egyre csak azon csodálkozik, hová lesz folytonosan a víz a pohárból. A néző gyerekek persze látják, hogy László él vissza a helyzetével...

Előadó:       Kemény Henrik bábművész
Szerkesztő:   Takács Vera
Iró, költő:   Kemény Henrik
Rendező:      Szabó Attila
Operatőr:     KÁPLÁR FERENC; Bágyoni Gábor; Pintér Endre
Gyártásvez.:  Herskovits Lia

                                                
  Vitéz László és a többiek - Borbélysegéd; Vizes kislány; Síró  baba; Krokodil
                             Gyártó orsz.: HUN
                             Gyártó cég:   MTV
                             Nyelv: magyar
                             Műfaj: bábjáték
                            

                            T a r t a l o m
Kemény Henrik bábművész, a Népművészet Mestere, a dunaújvárosi Vidám Parkban felállított bábszínházban előadja a helyzetkomikumra, szójátékokra épülő vásári bábjátékát, melyben a közönség soraiban ülő gyerekek aktívan közreműködnek.
Bábjelenetek:
1. Borbélysegéd: Mivel a borbélyt elhagyja a segédje, Vitéz Lászlót fogadja fel a munkára. Míg a főnök új kuncsaftokat megy szerezni, addig László fogadja a vendégeket. Az első érkező László eszén jár túl, s fizetés nélkül távozik. A történtekből okulva az újdonsült borbélysegéd a második vendégnek már előre ellátja a baját, hogy ne is jusson annak eszébe, hogy ne fizessen a beretválásért.
2. Vizes kislány: Vitéz László látja, hogy a kocsmában a lány tele önti a poharat vízzel. Megbújik az asztal alatt, s mivel üres a vendéglő, a lány egyre csak azon csodálkozik, hová lesz folytonosan a víz a pohárból. A néző gyerekek persze látják, hogy László él vissza a helyzetével...
 3. Síró baba: Lászlónak minden leleményességére szüksége van, hogy megnyugtassa a síró kisbabát. Amikor azonban úgy érzi, végre sikerült, a gyermek ismét éktelen sírásba kezd
4. Krokodil: Egy banya folytonosanbosszantja Vitéz Lászlót: elveszi a kispárnáját. László egy krokodillal köt barátságot, aki ugyan azt nem engedi meg, hogy új pajtása meglovagolja őt, de a banyától egy "kaffantással" megszabadítja.

Előadó:       Kemény Henrik bábművész
Szerkesztő:   Takács Vera
Iró, költő:   Kemény Henrik
Rendező:      Szabó Attila
Operatőr:     KÁPLÁR FERENC; Bágyoni Gábor; Pintér Endre
Díszletterv.: Lévai Sándor
Gyártásvez.:  Herskovits Lia

                                                
MÉG VALAMIT
Süsüről:
Mindig azt hallom, hogy Kemény Henrik mozgatta Süsüt. Ez nem igaz, nemcsak azért, mert eleve három ember mozgatta, hanem mert a főmozgató, Süsü feje PEHARTZ IMRE, az Astra együttes kiváló bábosa volt, nagydarab erős férfi, szükség is volt rá. Süsü honlapjának werk oldalán láthattok néhány munka közbeni felvételt
Süsü Pehartz Imrét tapossa :)

Viszont HENI volt a hang, ő beszélt mint Süsü, ő volt Süsü. Ahhoz, hogy a bábosok,  főleg többen egyszerre jól mozgassák a figurát, kellett egy szervező erő és ezt adta Henike hangja, hangsúlyai, amiket Bodrogi utóbb  átvett - mert Heni Süsü hangja is kiváló volt, élettel teli, igazi alakítás.
Kár hogy a musztert nem őrizzük meg, mert soha semmire nincs hely, meg idő, meg...
hát ezt még el akadtam mondani Süsü kapcsán 

persze azért a mozgatásba is besegített, meg se tudta volna állni


Hakapeszi Maki - az egyik kedvence
Lévai Sándor báb és díszlettervezővel közösen alkották  a figurát. A Zsebtévé c. műsorhoz született. TÓTH ESZTER írta a műsor szövegkönyvét, és SZABÓ ATTILA rendezte, találta ki a műsor formáját, választotta a szereplőket. Ez a két név is hozzátartozik a történethez.

A születésnapomon egy maga faragta Hakapeszit kapok