2016. március 20., vasárnap

Kedvenc filmem



Filmekről beszélgetünk a Debreceni EGYETEM szemináriumán, amit Film, videó, valóság címmel tartok néprajzosoknak.. és egyik hallgató egyszercsak nekem szegezte a kérdést: „… és a tanárnőnek mi a kedvenc filmje?”


Na puff, nem tudtam hirtelen válaszolni, hiszen persze nem egy filmem van, hanem egy csomó. Az én koromban és az én korosztályomban nagyon sok kiváló, fontos film volt, szerencsénkre.
A Liliomfiról, Makk Károly 1955 –ben bemutatott filmjéről meséltem hirtelen, amit kamaszkoromban Tabon a moziban 16 alkalommal láttam, mert a matinéra mindig ez a film érkezett.
Aztán megígértem, hogy írok egy listát. Mondjuk egy tízes listát. 

Hát most írom:

1.       Liliomfi

A Liliomfit szerencsére nagyon lehetett szeretni. Színes, szép, fantasztikus színészgárda, kellemes humor, romantika. Mi kell még?
A másik film a tabi korszakból a Hamlet volt, amit a gépházból nézhettem meg először, mert korhatáros volt de a gépész bácsi megengedte, Apukámnál dolgozott az vasút állomáson így a főnök lányának járt a kivételezés, akkor is, ha a szülők nem tudták. Laurence Olivier 1949 –ben készült Oscar díjas filmje, én kb 1957 –ben láthattam.

2.       Hamlet

A komor, fekete fehér Hamlet elvarázsolt, ahogy Shakespeare úgy ahogy van kamaszkorom nagy élménye volt olvasmányban, színházban, filmen egyaránt. Nem tudom miért, de Shakespeare-nél otthon érzem magam
1960 ban  már betört a tévé és akkor egy ideig átvette a hatalmat.
Egyetemre kerülve tévétlen albérletben laktam és újra a színház meg a mozi volt a fontos
Abban az időben színházi és a mozi premierre egy bölcsészhallgatónak szinte belső kötelezettsége volt elmenni.
Márnememlékszem milyen magán érzelmi okokból, de ennek az időszaknak a sokszor látott, végig bőgött szépsége egy romantikus film az Egy férfi és egy nő Claude Lelouch Oscar díjas filmje.

3.       Egy férfi és egy nő

Készült 1968-ban  Sándor Pálnak egy filmje a Szeressétek Odor Emíliát. Nagyon fontos filmem lett. Kevés szó esik róla, a rendező sem sokat emlegeti… Később a főszereplő Szabó Ildikó fiával is sikerült dolgoznom egy kis ideig. De akkor már az Odor Emília a listámon volt

4.       Szeressétek Ódor Emíliát

A 68-as év másik nagy élménye Jancsó Miklós Fényes szelek c. filmje. Erről szintén kevés szó esik manapság és valóban sok remek Jancsó film van, amik a művész saját filmnyelvén beszélnek, és láttam  őket, és fontosak voltak, de ami megérintett az mégis a Fényes szelek.

5.      Fényes szelek

 1970 –től, mikor már a tévében dolgoztam, a Filmművész Szövetség Klubjában látni lehetett olyan külföldi filmalkotásokat, amiket a mozikban nem vetítettek Ott láttam Fellini Amarcord c. filmjét. Tudom Fellininek sok remek és jelentős filmje van és szeretem is őket, de én gyerekműsorokat készítettem, nekem a legtöbbet ez a felnőtt gyerekfilm jelentett.
Tudni kell, hogy ebben az időben ezekben a filmklubokban úgy néztük a filmet, hogy egy tolmács rámondta a szöveget, minden érzelem nélkül monoton hangon, mint egy felirat. Ez az Amarcordnak külön pikantériát adott. 

6.       Amarcord

A következő film, ami nagyon fontos volt, tartalmával és filmnyelvével egyaránt megragadott. Szabó István Álmodozások kora. Persze az Apa, és a Szerelmesfilm is nagyon közel áll hozzám, de a kedvencek közé végül mégis az Álmodozások kora kerül. A nagy látványos filmekről, mint az Oscar díjas Mephisztó azt gondolom, olyant más is tud, de az első korszak filmjeit csak Szabó István csinálhatta meg.

7.       Álmodozások kora

Taking Off (Elszakadás) ez volt Milos Forman első Amerikában készült filmje.  Forman a cseh új hullám rendezője a hazai filmjei pl. A Tűz van babám, vagy a Szöszi szerelme nem véletlenül vannak az egyetemes filmművészet listáján, de nekem mégis  az Elszakadás a kedvencem. Ezen a filmen még ott vannak a cseh új hullám finomságai, humora, mégis már gazdagabb profi körülmények között készült…

8.       Elszakadás

Volt egy film, amit a megnézésnek körülményei emeltek be a fontos filmek listájára. Ez egy vadromantikus film, filmtörténetileg kevés jelentőséggel bíró Életben maradni Stallone rendezte és a fiatal Travolta viszi a prímet, táncolja végig. Ezt a filmet először egy Bergendyéknél tartott házibulin láttam valamikor a nyolcvanas évek elején, nem sokkal a film bemutatója után, -magyar mozikba sokkal később került -,  akkor már volt VHS kazetta, s azon egy százszor átmásolt, illegálisan az országba került, recsegős hangú kópiát néztünk, mint egy csodát… szóval nagyon tetszett. „vessetek a mókusok elé!”

9.       Életben maradni

A "vessetek a mókusok elé" már Woody Allen  A Játszd újra, Sam! a kedvencem és ahogy a korosztályom többi tagja is, idézem az Annie Hall mondásait…és  imádni való a stílus és …

10.   Játszd újra, Sam!

 akkor ezek

első körben

Kösz, hogy megkérdeztétek