2016. december 19., hétfő

A tanitónéni ünneplése

Meghívó egy könyvbemutatóra

 Az elemi iskolát (akkortájt így mondtuk) Bogláron kezdtem
Két kép maradt fent abból az időből
ez a matrózblúzos, amit az elköltözéskor László Évának adtam emlékül, a címemmel és ennek mindjárt jelentősége lesz a történet szempontjából
 
és ez, amit csak a mai ünnepség előtt kaptam László Évától 
Ez azon az elsőáldozáson készült, amikor nem áldoztam, csak a kakaóból repetáztam.
A részleteket ITT olvashatjátok

Menjünk sorba: A úgy volt, hogy Bárdosi Laci kedves tabi gimnáziumi osztálytársam, aki Bogláron él és dolgozik,  felhívott telefonon, hogy  ugye emlékszem az Ica nénire, aki Bogláron tanított. Mondom neki Ica nénire nem emlékszem, de a tanítónénikre nagyon is. Elsőben volt a Völgyesi tanítónéni, másodikban a Fasching tanítónéni és harmadikban a Harangozó tanítónéni. Na, hát Ő az Ica néni, Akkor emlékszem :) Akkor jó, mondja Laci, mert pénteken lesz Bogláron egy könyvbemutató Ica néni emlékeiből készült a könyv, és én is benne vagyok. László Éva - emlékszel rá? (Még szép! a padszomszédom volt)  Szóval ő említ meg és szeretne adni a könyvből, azt meg még jobban szeretné ha el tudnék jönni. Meghatódtam, ráértem, elmentem.

László Éva (Kovács Miklósné)
A boglári Kultúrházban volt a könyvbemutató, régi épület hosszú története van, (majd máskor a meglévő, az új és a sajnálatosan lebontott gyerekkorom épületeivel együtt.) Ahogy beléptünk az előtérbe, Éva ölelt át, majd jött Szeri Gabi, aki összegyűjtötte és  lejegyezte Ica néni emlékeit, és aki személyesen nem ismer, mégis mindent tudott rólam, a Papírsárkány volt a kedvenc műsora. :) Jöttek osztálytársak, Sipos Zsuzsa (Vukovicsné) valaki, aki varrt nekünk annak idején, a Kultúrház igazgatója, Gergely Piros is láthatóan boldog volt, hogy eljöttem.  Kicsit önfényezőnek tűnik ez a bevezetés, hiszen nem rólam volt szó, de ez az én blogom és az én örömem úgyhogy jól esik leírni, hogy Bogláron nemcsak sok sok évvel ezelőtt volt jó, hanem most is
Ő Szeri Gabi, aki addig hallgatta Ica néni történetit, míg könyvvé nem formálta azokat


Elismerésre méltó, hogy a bogláriak megemlékeznek  a Tantiónéniről, aki sok amatőr színházi előadással, okos tanítással, egész aktív lényével a város részévé vált, s most már ezt az utódok is tudják 
Néhány perc ízelítő az est hangulatából

A tanítónéni nem felejt


Amikor Rudi a zongorához ül 


és volt egy kis rész, amikor én kerültem a középpontba
A Kultúrház igazgatója: Gergely Piros
ilyen sokan voltak
szép volt jó volt

ja és  Gergely Piros büszkén mutatta a képet, ahol Nádorfi Lajos és Juhász Árpád előző hónapban volt a vendégük, Lajos is boglári, Apukája volt az iskolaigazgató amikor én odajártam... hát így, kicsi a világ, s ahogy Szeri Gabi elmondta, a világháló nemcsak mint net létezik, hanem a barátságok és ismeretségek hálója is átszövi a földet.