A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Láposi Terka. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Láposi Terka. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. május 5., hétfő

Néprajz és Média

Szeminárium a Debreceni Egyetemen

Neves professzorok, tudományos szaktekintélyek közé kerültem, szerencsére nem tudományos előadást, inkább praktikus ismereteket várt el tőlem meghívóm, dr. Keményfi Róbert professzor. /aki annak idején kipróbálta magát nálam, nem egyszer, média szerepben, kamera előtt, és kiválóan vizsgázott.
Egy kis bizonyíték: http://youtu.be/6H9yKbGGb88 /

Néprajz kutató professzorok egymás közt
dr. Keményfi Róbert dr. Verebély Kincső társaságában
Az első kurzuson azt próbáltam a hallgatókba sulykolni, hogy a 20. század nem megismerhető a filmjei nélkül.
Az idei szeminárium témájának alapjául az a gondolat szolgált, hogy a kamera a 21. században olyan használati eszköz egy tanár vagy kutató kezében, amilyen régebben a ceruza volt... Fontos, hogy a kamerát ne játékszernek, hanem munkaeszköznek nézzék. És! mivel manapság bármikor kerülhetnek kamera elé, ne ijedezve, vihogva, hanem okosan szólaljanak meg előtte. Ezt elősegítendő legalább addig eljutottunk, hogy a kamera és a hallgatók bemutatkoztak egymásnak, sőt volt, aki már a szelídítéshez is kedvet kapott. 

szerencsére ma már kisebbel is beérjük
ahogy Láposi Terka 

Volt még egy gondolatom, hogy a kamera előtt és mögött történő gyakorlatok témájául a mai diákélet 100 év múlva is fontos részleteit használjuk fel. Gondoltam, felfordítjuk a néprajzos gondolkodást és nem a múltba nézünk, hanem a jelen fontos, majdan múlttá váló eseményeiről tudósítjuk a 100 év múlva itt tanuló néprajzszakosokat. Ha lesz ilyen akkor, s miért ne,. Bár nagyon sok izgalmas témáról beszélgettünk, ebbe beletört a bicskám. Egyenlőre.  100 év nem nagy idő, de onnan visszanézni mai magunkra... hááát..
A gyakorlatokon kamera előtt és mögött próbálkozók, értelmes témákkal előállók, riporteri, előadói és kameramani szerepben egyaránt jeleskedők könnyen megkapják a jó jegyüket. Akiknek van pótolnivalójuk első körben az alábbi teszt kérdéseire válaszolnak, aztán meglátjuk: 

te ki tudod tölteni ötösre?

Teszt
  1.    Melyik évet tekintik a mozi születési évének?
  2.   Mondj két  városbemutató dokumentumfilmet a húszas évekből
  3.  Ha be akarod mutatni hogyan éltek a fiatalok 1962 –ben melyik filmet választod? Esős vasárnap / Csinibaba. Miért is?
  4.  Melyik az az 5 kérdőszó, ami fel kell tenned a videód elkészítésének első lépéseként.
  5. A debreceni Vojtina Bábszínház melyik előadását ajánlanád néprajzszakos hallgatóknak?
A teszt kitöltéséhez minden választ megtalálsz a multturkasz.blog.hu és a neprajzesmedia.blog.hu oldalakon.

Kérem az ellenőrződet, vagy indexedet, vagy ....

2011. június 20., hétfő

Debrecenbe kellett menni...

Persze a kellett nem kényszer, hanem kedves meghívás, és a régi barát ünnepén való örömteli részvétel.
Persze az eső az zuhogott. Pesten az induláskor még nem, Hajdúszoboszlónál kezdett ömleni, a vonat ablakon se lehetett kilátni, aztán a műsor végéig esett.

esik
Asbóth Anikó és Rumi László
 Asbóth Anikó igazgatói felelőssége tudatában úgy döntött dacolunk!

Az eső nem akadályozta a mutatványosokat, csak egy kicsit
 Rumi Lászlónak ezúttal a kurtalábuakkal egy szinten kellett konferálnia
Aki ismeri tudja, hogy mindig  gólyalábon teszi ezt, fentről, lenézve a kurtákra.
Rumi László a Művészportrék sorozatban

Az ünnepeltet féltő szeretettel védték a zuhogó esőtől, nem is akárkik: Pilári Gábor és Vajda Zsuzsa a  MárkusZínházból.


Pályi János Vitéz László előadása előtt a hagyomány őrzője, Kemény Henrik Kossuth díjas, a Népművészet Mestere, a klasszikus vásári bábjáték egyetlen élő képviselője köszöntötte a ponyva alá húzódott nézőket és eljátszotta a négerek táncát, amit jelenleg rajta kívül senki nem játszik, ő viszont legalább 70 éve.
Szerbusztok pajtikák!
Pályi János, Kemény Henrik, Láposi Terka


videó

S aki nélkül ez az egész nem sikerülhetett volna - Láposi Terka
 Neki köszönhető az a kiállítás, ami a debreceni Nagyerdőben az Elvarázsolt Kastélyban látható október végéig és átfogja az egész Kemény - Korngut életművet.
Heni ekkor látta először a kiállítást, és boldog volt.


Pályi Jánossal egy kis szakmai megbeszélés

Láposi Terka és Kemény Henrik
köszönettel és tisztelettel

 Kiállítás első látásra
videó


ezek morzsák egy készülő film, az egész életművet feldolgozó videó morzsái.
gyerekszinhaz.hu

2011. május 21., szombat

és szerinted? 2. rész

Én hogy láttam a gyerekszínházi szemle eseményeit, jutott eszembe számtalan szebbnél szebb - vagy nem szebb - gondolat. A Hol jártál báránykám?  -hoz készült egy videofelvétel Láposi Terkával és a lányokkal. A mai harsány világban kell ez, csendes. finom, kidolgozott. minden részlete fontos. Aa lányok ruhái - a négy elem: a föld, víz, levegő, tűz, a négy égtáj, a négy évszak... a hagyomány és a mai kor minden benne van a ruhákban. Lehessen bennük cigánykereket vetni és szerepelhessenek akár a Burda címlapján is.

A hagyományokkal meg az a baj, vagy az bennük a jó, hogy akkor és ott működtek igazából, ahol megteremtődtek, ahol megvolt a közegük, a hátterükben azok az emberek, az az életforma létezett.
A vásári bábjáték a ligetben szólt jól, és engedhette meg magának a legdurvább vicceket. Ott, akkor nem tiltották ki, ha vitézláászló verte az ördögöt, a négert - mígnem a müncheni, nagy, nemzetközi televíziós fesztiválon 1973 -ban, amikor Kemény Henrik remek játékait feldolgozó műsorunkkal jelentünk meg a versenyben, majdnem kitiltottak minket, mert a hagyományos vásári bábjátékot látván a skandináv és afrikai országok egyemberként tiltakoztak, hogy itt verik a négereket!és mi ezt mutatjuk a gyereknek.

Ezt csak azért mesélem, mert ez durva példa, de a hagyományos műfajok mindig kicsit kiállítás ízűek és így is kell lenniük, hiszen nem lesznek mai életünk részei, mert mások, másféle körülmények között nézik őket.

Mai költők mai versei:
Gimesi Dóra a sikergyáros dramaturg - fáradhatatlan energiával dolgozik, az ország minden pontján felbukkan, és szinte mindig figyelemre érdemes előadás kerül ki a keze közül. Itt is rendkívül jó érzékkel rakta össze a verseket a Hajnali csillag peremén c. előadásban. Vannak versek, amiket a kicsik élveznek -  Tóth Krisztina: Marci öltözik - ezzel megnyeri őket, s amikor a felnőttjeik kedvéért jönnek a "lányoknak milyen van?" féle versek, - /Ranschburg Jenő: Különbség/amin mi röhögünk. azt már élvezik a ritmus, a játék, a mackók miatt. Vicces volt, hogy amikor a legtöbbet dicsért - jogosan - szemetes dal kapcsán a zsűri sárdyjános paródiát emlegetett, az alkotók arcán átsuhant valami értetlenség.. lehet hogy  nekik még véletlenül sem ez volt a céljuk, hiszen sárdy rajongói már elmúltak 80 évesek, de a figura eltalált, jól előadott. az asszociációk nélkül is megáll a lábán. Amióta Bercsényi Péter levágatta a haját és szépfiúból karakteres felnőtt lett, művészként is felsőbb osztályba lépett. Ne feledjük, rendező Tengely Gábor.


Mikor először voltam bábszínházi mustrán Kecskeméten 2008-ban, még nem beszéltek hangosan - talán csak a lengyel Marek Waszkiel mondta ki egy félmondatban, hogy itt betört egy fiatal nemzedék, aki megváltoztatja a magyar bábjátszás karakterét
Ma már ez nem is kérdés, amikor Meczner János  a bábszínház  egész évadát rájuk bízta, legalizálta a nemzedéki áttörést. Veres, Csató, Tengely, Kuthy, Schneider /jajjnekem kithagytamki?/
lassan meg lehet írni az elmúlt 20 év magyar bábos történetét -  a  Báb-tár sokat tesz  + itt van Balogh Géza könyve a Bábszínház történetéről, az elmúlt idők krónikája
Mikor a zsűri nem gyerekszínházas, vagy félig gyerekszínházas rendező tagjai keresni kezdték Mátravölgyi Ákost, mert nem ismerik személyesen, pedig - és ez a jó - feltűnt nekik a munkája, ahogy Sipos Katié is - most azok kaphatnának erőre ettől, akik azt mondják, hogy mégsem a marketing a fontosabb, de kérem a marketing nagyon fontos! Mert KELL ismerni a gyerekszínházban alkotókat. a jókat.
Egyébként ez a Szemle a fiataloké a 4. nap is ezt bizonyította
Sárkány - a KoMa Társulattól
Országalma - vitatható, de mégis figyelemreméltó a Jászai Mari Színháztól -
/ Crespo Rodrigo remélem nem hagyja pont ezt a jó vonalat elveszni a színház munkájában - amibe ez az Országalma is befér, ... / a Túl a Maszat hegyen főiskolás energiabombája, , Perényi Szorongás Orfeuma...jelzik mire gondolok
Az Országalma Csulánó szerepében Csányi Dávid, akinek sorsát jó pár éve kísérem figyelemmel és reményeket fűzök hozzá. Eddigi szerepeiben nem okozott csalódást, de az igazi szerepek még nem érték el - jó, csak két éve végzett Kaposváron - és szerencséje van, mert divat a színházakban a cigány téma, és így mindig megtalálják ha autentikus roma csávóra van szükség, de azért jó lenne már Rómeóként, Liliomként látni, .../kár hogy az én csányidávid projektem senkit nem érdekel :(/


Az 5. nap eleje maga a mámor - mindenki el volt ájulva, fődíjat is kapott, a nagyidaiból feltettem két részletet a youtubera nézik,nézzék, ..
és hívják meg a Gál Tamást mindenfelé

Arany János A nagyidai cigányok  Gál Tamás előadásában
A többiről osztom az előttem szólók véleményét

Tintaló kapcsán csak egy apró. Törőcsik Esztertől ez független, nem csorbítom az érdemeit, eleinte nagyon ágáltam, hogy miért nem Angéla játssza, most már megszerettem Eszter változatát - DE! azért szeretném látni Badacsonyi Angélával is a Bollár Kótyagot, és örülök, hogy ír és rendez - DE Angéla játszani kell, mert Neked saját külön levegőd van, és azt is akarjuk látni, érezni, élvezni
A két figura Kótyag és Nellike a kedvenc bábjaim. Annyi bumfordi báj van bennük. Nagyon szeretem. Sipos Kati ennek a Szemlének a sztárja./Hajnali csillag mackói!/ Kár hogy nem adtak ki alkotói díjakat

Azt mondtam, hogy ez a szemle a fiataloké. Valóban. Aztán egyszercsak jön egy "öreg" - Rumi László  és laza mozdulattal, könnyedén színpadra teszi A legkisebb boszorkányt, műfajokon átgázolva, izgalmasan, hatásosan, a szakma teljes eszköztárát birtokolva.. /Rumilaci nem megsértődni a 'öreg' jelző szakmai, nem amolyan :)/