A következő címkéjű bejegyzések mutatása: báb. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: báb. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. június 25., csütörtök

Napsugárfeszt után

Még időben, két héttel az esemény előtt Lenkefi Zoltán igazgató Úr /Napsugár Bábszínház/ felhívott, hogy nem lenne - e kedvem, és bocs hogy csak most, de nagyon szeretné.. és volt kedvem, mert voltam náluk a bábosdrámairón és jó volt, és mert így felállhattam több hét után a gép mellől, kellett a szünet. És hova máshova menjek, mint a bábosok közé. És most nagyon örülök, hogy igent mondtam.
Szőcs Orsi és Biró Gyuszi 
Ezen a kis fesztiválon, szeretnivaló emberekre és új dolgokra találtam.
Hagyományőrzés címén a  legjobb Vitéz Lászlók közül sok felvonult itt.  Régiek, akiket már szerettem, régiek, akiről tudtam, de még nem láttam előadását, és egészen újak, akiket jól ismertem, de nem erről az oldalukról. Kemény Henrik fájdalmas halálával támadt egy kis űr, s azt a bábosok gyorsan betömték. Virágzik a vásári bábjáték, Vitéz Lászlók, Parprika Jancsi, guruló cirkusz ... Videó-összefoglalók ITT
Tihanyi Zsolt egy ifjú Vitéz Lászlóval.
Bartha Tóni az öreg Paprika Jancsival
Arról is, hogy itt volt Lénárt András egyedi, fantasztikus, kézi marionettjeivel, egy hungarikum. odavagyok.
Lénárt András
és még Horváth Márta aki Haydn áriákból báboperát ad elő ezekkel a kimondhatatlanul szép bábokkal.
Horváth Márta
és volt még Hamlet egy akváriumban és Pavel Antonov csoda maronettcirkuszával és a sziciliai csattogó vaslovagok. És akiknek már többször szerelmet vallottam,  A kis december király és Hamupipőke. 
Most itt vagyok egy halom élménnyel.  Közben egy mesejátékhoz, amit elkezdtünk Kádár Annamáriával, /kísérleti, utazó, persze bábos előadás/ már osztottam a szerepet. Három bábosénekeszenészszínészt keresek és ott voltak előttem kettős szereposztásban, hibátlanul. Teljesen odavagyok. Tündérbogyó, a Zenész és Lilla. Ők hárman. A lányoknak bábujuk is van, a fiúnak hangszere is. Ez a terv. Majd rendezünk egy nagy castingot, de én már próbálni szeretnék és tudom is kikkel...
és annyi élményem volt, hogy nem birok magammal
és őrzöm a lángokat, nehogy kioltsák egymást.
és most jó kidicsekedtem magam. /megnyugtatásul, itthon aztán lett gond elég/
és itt egy kép, Soós Emőkének pózoltam,  hogy lássátok, hogy ott voltam és jól éreztem magam

2014. október 8., szerda

régi papírok közt turkálva

Lévai Sándor bábtervező televíziós munkásságáról kért tőlem Shah Gabi egy kis  összefoglalót, elemzést. Lévai az az alkotó volt, aki mindig a háttérben dolgozott. Zseniálisan és megbízhatóan, de  tökéletesen a háttérben. Persze a műhelyben nem vonult háttérbe, mindent megtett, hogy elérje amit akart. A háttérbe húzódás eredményeképp elég kevés anyag van, amit az írásomhoz felhasználhatnék. Gondoltam, hátha van a régi kritikák, megőrzött cikkek között valami, ami az ő munkáját dicséri. Talán, amikor a Kőszegi Szemlékről írtak.. de nem. A külső megjelenés, a design - akkor még nem is volt ez a szó - nem került az elemzők látókörébe. Amit erről találtam az egy kőszegi jegyzőkönyv, ahol éppen Lévai kéri, hogy legyenek szívesek a megjelenés külalakját is vegyék figyelembe. mert nagyon fontos, mi az, amit a gyerek lát. De nem vették a továbbiakban sem
Szóval Lévai szempontjából hiába kutattam, de a magam szempontjából azért hasznos volt, mert találtam ezt a Süsü fotót, Zih Zsolttól, ahol legalább látszik Pehartz Imre, a másik eltüntetett fontos alkotó. Ő volt Süsü testében. Ő mozgatta a legnehezebb részt. /A Vizvári féle ASTRA/  együttes vezető művésze volt / Olyan neveket mondok, akikre már nem is emlékszik senki, csak néhány nagyon elkötelezett bábos. Persze Lévait és a rendező, Szabó Attila nevét se sokat emlegetik. A hiteles forrás: http://www.takacsvera.hu/susu/index.php
Süsü legfőbb életrekeltője fejére lép. Süsü és Pehartz Imre
Másik:
És egy kis magamutogatás: Süsü utáni oldalon találtam ezt a képet, Fazekas Lajos rendezővel koncentrálunk valamire. a hetvenes évek második felében. Lajossal jó volt dolgozni, szeretettel és értőn bánt a gyerekekkel. 
Egy régi Pajtás újságból. Takács Vera szerkesztő és Fazekas Lajos

hát ennyi
két kép a múltból
 és egy kép a mából
ősz van
szép ősz
 ez a heti blog


2011. május 21., szombat

és szerinted? 2. rész

Én hogy láttam a gyerekszínházi szemle eseményeit, jutott eszembe számtalan szebbnél szebb - vagy nem szebb - gondolat. A Hol jártál báránykám?  -hoz készült egy videofelvétel Láposi Terkával és a lányokkal. A mai harsány világban kell ez, csendes. finom, kidolgozott. minden részlete fontos. Aa lányok ruhái - a négy elem: a föld, víz, levegő, tűz, a négy égtáj, a négy évszak... a hagyomány és a mai kor minden benne van a ruhákban. Lehessen bennük cigánykereket vetni és szerepelhessenek akár a Burda címlapján is.

A hagyományokkal meg az a baj, vagy az bennük a jó, hogy akkor és ott működtek igazából, ahol megteremtődtek, ahol megvolt a közegük, a hátterükben azok az emberek, az az életforma létezett.
A vásári bábjáték a ligetben szólt jól, és engedhette meg magának a legdurvább vicceket. Ott, akkor nem tiltották ki, ha vitézláászló verte az ördögöt, a négert - mígnem a müncheni, nagy, nemzetközi televíziós fesztiválon 1973 -ban, amikor Kemény Henrik remek játékait feldolgozó műsorunkkal jelentünk meg a versenyben, majdnem kitiltottak minket, mert a hagyományos vásári bábjátékot látván a skandináv és afrikai országok egyemberként tiltakoztak, hogy itt verik a négereket!és mi ezt mutatjuk a gyereknek.

Ezt csak azért mesélem, mert ez durva példa, de a hagyományos műfajok mindig kicsit kiállítás ízűek és így is kell lenniük, hiszen nem lesznek mai életünk részei, mert mások, másféle körülmények között nézik őket.

Mai költők mai versei:
Gimesi Dóra a sikergyáros dramaturg - fáradhatatlan energiával dolgozik, az ország minden pontján felbukkan, és szinte mindig figyelemre érdemes előadás kerül ki a keze közül. Itt is rendkívül jó érzékkel rakta össze a verseket a Hajnali csillag peremén c. előadásban. Vannak versek, amiket a kicsik élveznek -  Tóth Krisztina: Marci öltözik - ezzel megnyeri őket, s amikor a felnőttjeik kedvéért jönnek a "lányoknak milyen van?" féle versek, - /Ranschburg Jenő: Különbség/amin mi röhögünk. azt már élvezik a ritmus, a játék, a mackók miatt. Vicces volt, hogy amikor a legtöbbet dicsért - jogosan - szemetes dal kapcsán a zsűri sárdyjános paródiát emlegetett, az alkotók arcán átsuhant valami értetlenség.. lehet hogy  nekik még véletlenül sem ez volt a céljuk, hiszen sárdy rajongói már elmúltak 80 évesek, de a figura eltalált, jól előadott. az asszociációk nélkül is megáll a lábán. Amióta Bercsényi Péter levágatta a haját és szépfiúból karakteres felnőtt lett, művészként is felsőbb osztályba lépett. Ne feledjük, rendező Tengely Gábor.


Mikor először voltam bábszínházi mustrán Kecskeméten 2008-ban, még nem beszéltek hangosan - talán csak a lengyel Marek Waszkiel mondta ki egy félmondatban, hogy itt betört egy fiatal nemzedék, aki megváltoztatja a magyar bábjátszás karakterét
Ma már ez nem is kérdés, amikor Meczner János  a bábszínház  egész évadát rájuk bízta, legalizálta a nemzedéki áttörést. Veres, Csató, Tengely, Kuthy, Schneider /jajjnekem kithagytamki?/
lassan meg lehet írni az elmúlt 20 év magyar bábos történetét -  a  Báb-tár sokat tesz  + itt van Balogh Géza könyve a Bábszínház történetéről, az elmúlt idők krónikája
Mikor a zsűri nem gyerekszínházas, vagy félig gyerekszínházas rendező tagjai keresni kezdték Mátravölgyi Ákost, mert nem ismerik személyesen, pedig - és ez a jó - feltűnt nekik a munkája, ahogy Sipos Katié is - most azok kaphatnának erőre ettől, akik azt mondják, hogy mégsem a marketing a fontosabb, de kérem a marketing nagyon fontos! Mert KELL ismerni a gyerekszínházban alkotókat. a jókat.
Egyébként ez a Szemle a fiataloké a 4. nap is ezt bizonyította
Sárkány - a KoMa Társulattól
Országalma - vitatható, de mégis figyelemreméltó a Jászai Mari Színháztól -
/ Crespo Rodrigo remélem nem hagyja pont ezt a jó vonalat elveszni a színház munkájában - amibe ez az Országalma is befér, ... / a Túl a Maszat hegyen főiskolás energiabombája, , Perényi Szorongás Orfeuma...jelzik mire gondolok
Az Országalma Csulánó szerepében Csányi Dávid, akinek sorsát jó pár éve kísérem figyelemmel és reményeket fűzök hozzá. Eddigi szerepeiben nem okozott csalódást, de az igazi szerepek még nem érték el - jó, csak két éve végzett Kaposváron - és szerencséje van, mert divat a színházakban a cigány téma, és így mindig megtalálják ha autentikus roma csávóra van szükség, de azért jó lenne már Rómeóként, Liliomként látni, .../kár hogy az én csányidávid projektem senkit nem érdekel :(/


Az 5. nap eleje maga a mámor - mindenki el volt ájulva, fődíjat is kapott, a nagyidaiból feltettem két részletet a youtubera nézik,nézzék, ..
és hívják meg a Gál Tamást mindenfelé

Arany János A nagyidai cigányok  Gál Tamás előadásában
A többiről osztom az előttem szólók véleményét

Tintaló kapcsán csak egy apró. Törőcsik Esztertől ez független, nem csorbítom az érdemeit, eleinte nagyon ágáltam, hogy miért nem Angéla játssza, most már megszerettem Eszter változatát - DE! azért szeretném látni Badacsonyi Angélával is a Bollár Kótyagot, és örülök, hogy ír és rendez - DE Angéla játszani kell, mert Neked saját külön levegőd van, és azt is akarjuk látni, érezni, élvezni
A két figura Kótyag és Nellike a kedvenc bábjaim. Annyi bumfordi báj van bennük. Nagyon szeretem. Sipos Kati ennek a Szemlének a sztárja./Hajnali csillag mackói!/ Kár hogy nem adtak ki alkotói díjakat

Azt mondtam, hogy ez a szemle a fiataloké. Valóban. Aztán egyszercsak jön egy "öreg" - Rumi László  és laza mozdulattal, könnyedén színpadra teszi A legkisebb boszorkányt, műfajokon átgázolva, izgalmasan, hatásosan, a szakma teljes eszköztárát birtokolva.. /Rumilaci nem megsértődni a 'öreg' jelző szakmai, nem amolyan :)/

2011. április 6., szerda

A magyar televíziós bábjátszás történetének pillanatai

FEJEZETEK A MAGYAR TELEVÍZIÓ GYEREKMŰSORAINAK TÖRTÉNETÉBŐL
A magyar televíziós bábjátszás története
A Magyar Televízió történetének korai időszakának egyik slágerműfaja volt a bábjáték. A bábszínházból importált műfajt sikerült sajátos televíziós megoldásokkal egyedivé tenni. Idézzük fel a legjelentősebb sikereit, azokat a tendenciákat, eredményeket, amik az elmúlt évtizedeket jellemezték.
A hatvanas évek a lelkes, nagy sikerek időszaka, a hetvenes évek a profi kiemelkedő alkotásoké, a nyolcvanas évekre az amatőr bábjátszás szervezése és bemutatása a jellemző, s sajnos a kilencvenes évek a lassú elhalás időszakát hozták.
Mazsola és barátai a hatvanas években
Mazsola és barátai a hatvanas évekből
A magyar televízió megalakulásától kezdve nagy teret szentelt a bábjátékok közvetítésének és készítésének. Amikor az un. gyerekszerkesztőség megalakult, olyan művészek kerültek oda, akiknek közük volt a bábozáshoz, nem csak szerették, hanem értették is ezt a műfajt, elsősorban Kende Márta rendező, és Bálint Ágnes, aki kiváló íróként éppen a bábműfajban tudta legjobban kifejezni önmagát. A magyar bábművészet legjobb tervezői dolgoztak velük, nemcsak a televíziós Lévai Sándor, hanem Koós Iván, vagy Bródy Vera /akik az akkoriban világhírűvé vált Állami Bábszínház vezető művészei voltak/ A magyar gyerekirodalom legjobbjai írtak bábjátékokat a televízió számára.
A hatvanas években az jellemezte a televíziós bábjátszást, hogy felnőttnek és gyereknek egyaránt élményt nyújtó, a közbeszéd témájává váló sorozatok jelentek meg a képernyőn.
Bálint Ágnes Cicamicával és Böbe babával a hatvanas években
Bálint Ágnes Cicamicával és Böbe babával


A Futrinka utca, így visszanézve, és a mai műfaji kategóriákat használva szappanopera szerepet töltött be. A Futrinka utca lakóinak történetét izgalommal várták a nézők, Cicamica és Böbe baba élete beszédtéma volt, vitákat gerjesztett. Böbe baba nyafka hanghordozását a hivatalos kritika, a pedagógus társadalom dühösen támadta, de az tény, hogy egy ország kamaszsága beszélt Böbe babául – nézettségi indexek híján, a komoly siker jelzésének tekinthető. Meg is ijedt mindenki ettől a sikertől és szegény Böbén verték el a port, kiiratták őt a sorozatból.
Pedig a „baj” nem Böbével volt, hanem azzal, hogy ezek a történetek, a gyerekszerkesztőség és a vecsési faluszél hétköznapi életéből, figuráiból, napi konfliktusaiból íródtak, természetesen remek humorral és Bálint Ágira jellemző könnyedséggel, ezért voltak sikeresek, és ezért igazából nem is újrajátszhatók. A hetvenes években újraforgatott színes, szép új Futrinka utca bár míves alkotás, nem mérhető az eredeti fésületlen "teleregény" sikerével.
.A hetvenes évek. A műfaj csúcsra tör.
Már a kezdeti időszakban kialakult egy olyan feldolgozási, adaptációs mód, ami önálló műfajjá emelte a bábjátékot a televízióban. Ezt elsősorban Kende Márta szárnya alól kinőve, Szabó Attila tökéletesítette – aki a bábot az élő film eszközeivel dolgozta fel. A kamera mozgatás, a snittelési technika, a világítás igényessége, megegyezett egy élő szereplős film kívánalmaival. Bátorság volt 'nagy' közelikkel operálni egy rongydarab fényképezésekor. De mivel mi tudjuk, hogy a báb nem rongydarab, az eredmények igazolták a bátrakat. Mindezt egy körbejárható paravánrendszer egészítette ki, így a tévés bábjátékok már nem lefényképezett színházként kerültek szalagra.
Werk fotó a Süsü, a sárkány felvétele közben

Felsorolhatatlanul sok mű jellemzi ezt a szép időszakot, a Békés József vezette dramaturgia irányításával a bábszínház vezető művészei is beszálltak a munkába és fontos volt hogy az évi 10 - 12 gyerek tévéjáték között legyen bábfilm, bábsorozat. A hetvenes évek közepére ezt kiszolgálandó  profi báb és makett műhely alakult ki a televízióban.
Ennek a filmes bábjáték technikának a csúcsa a Süsü, a sárkány sorozat
Szabó Attila
Szabó Attila


Magam, mint Süsüt megtaláló és készülését végigkísérő dramaturg büszke vagyok, hogy Süsü világsikert aratott. Olyan gondossággal és aprólékos kidolgozottsággal készült a szellemes történet, hogy megállta a helyét a nagy szuperprodukciók versenyében is. És sikerült Süsüvel olyan alkotást létrehozni, ami bátran újravetíthető. Szerencsére Süsüt már sokan elemezték, értékeiről sokat beszéltek.
Sajnálatosan a szükségesnél kevesebb szó esik, akár Süsü kapcsán is, egy nagyszerű művész Lévai Sándor munkásságáról. Amiket eddig elmondtam, azt mind végigkísérte a keze munkája, nagyon szép, nagyon egyszerű, és nagyon kifejező bábokat készített. Ezek mindig arányosak és szépek, és mégis nem csak babák, hanem egy egy emberi jellemet, figurát sűrítő, igazi bábok. Ez a Lévai féle stilizáció, és a naturális filmes feldolgozási mód, nagyon jól harmonizált. Nagy szerencse volt, hogy ezek a művészek /Szabó Attila, Lévai Sándor, Abonyi Antal operatőr, Tréfás Imre fővilágosító, Pugris Sándor építész...és lelkes stábjuk/ egymást alakítva, egymásra hatva, együtt szenvedve, és ritkán örülve kialakították ezt a sajátos magyar televíziós bábműfajt.
Lévai Sándor


A hetvenes évek elejének meghatározó eseménye volt Kemény Henrik műveinek televíziós adaptációja.
Kemény Henrik, mindannyian tudjuk, hogy nemcsak a magyar, hanem az egyetemes kultúrának is kiemelkedő alakja, és nekem személy szerint jó érzés, hogy kezdeményezője lehettem annak, hogy a vásári bábjáték utolsó mesterének remekei megőrződtek az utókor számára. Vitéz László megtalálható a televízió archívumában
Kemén Henrik Hakapeszi8 Makkival, a Zseb tévé c. sorozat figurjával
Kemény Henrik és Hakapeszi Maki a Zseb tévé sorozatban
.

Mindenki bábozik
Már a hatvanas évek végén elkezdődött és jelentős esemény volt a Játsszunk bábszínházat sorozat elindulása a televízióban
Bródy Vera: Gombóc tündér c. bájos sorozata volt az első, ahol a bábkészítésre hívták fel a gyerek nézők és szüleik figyelmét, A kreativitásra, bábozásra való ösztönzés aztán a Játsszunk bábszínházat 9 x 13 rész megért sorozatában teljesedett ki.
A műsor átfogó mozgalommá vált. Kremsier Edit kitalálója és szerkesztője ennek a sorozatnak, ami minden körülötte dúló vita ellenére olyan szervező erővé vált, ami a magyar amatőr bábmozgalomnak nagy lendületet adott, hiszen bekerülni a televízióba olyan húzó erő volt abban az időben, ami segített abban, hogy minél többen, minél igényesebben készüljenek erre a megmérettetésre. Ezekben a bábszínház produkciókban olyan értékes alkotások bukkantak fel, amelyek a magyar népi kultúrát a hagyományokat, a magyar irodalom gyöngyszemeit mutatták be.
A műsor segített a bábcsoportoknak, formálta ízlésüket, irányt és célt adott. Országos rendezvény volt a Játsszunk bábszínházat, megyei döntőkkel, ahova neves szakemberekből álló zsűri látogatott el, és válogatta ki a legjobbakat. A sokféle képességet egyesítő bábjáték, ma is fontos eleme lehetne a játékos kedvű gyerekek életének.
1989 – ben volt az utolsó Játsszunk bábszínházat, 1994 - ben még Farkas Eszter szerkesztő és Szabó Attila rendező összegyűjtötte a legjobb bábjátszókat és Vitéz László vándorútján címmel bemutatták őket, de ennek, bár fontos volt, már nem volt olyan nagy, országot átfogó mozgósító háttere, mint a Játsszunk Bábszínházat sorozatnak.
Játsszunk bábszínházat
Játsszunk bábszínházat


A nyolcvanas években készülnek Süsü folytatások, készülnek a Bábszínház rendezői által szép bábtévéjátékok, készül Dörmögő Dömötör, /Gyárfás Endre író, Kovács Kati rendező/ de ezek bár sikeresek, már nem hatnak a reveláció erejével – a világ kezd megváltozni.
A kilencvenes években kiöregszik, megfárad a műfaj.
Új alkotók nem lépnek a régiek helyére. A bábokat a világban már komputerek tervezik és formálják.
Utolsó fellobbanás volt a már nem gyerekeknek készült Uborka sorozat /szerkesztő: Svéd Pál/ és Szabó Attila a műfajt megújítani kívánó kezdeményezése a Kicsi és Nagy - aminek utolsó darabjai már nem is kerültek adásba
Werk felvétel a Kicsi és Nagy forgatásán


Annak feltétel nélkül örülnünk kell, hogy volt három évtized a magyar televíziózás történetében amikor remek, ma is élvezhető alkotások születtek ebben a műfajban.

Az összefoglalás persze szubjektív, de örülnék, ha kiegészítenétek, nehogy lassan teljesen elfelejtődjön, hogy ilyen is volt