A következő címkéjű bejegyzések mutatása: . Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: . Összes bejegyzés megjelenítése

2012. szeptember 12., szerda

nőkérdés

/Dr Kéri Katalin gyűjtése a Magyar elsők sorozat, Az első magyar leányközépiskola c. részéhez/


Az idézetek a 19. században hangzottak el. no comment.

  
„Veszélyben a haza és az emberiség! A fôzôkanál és a portörülô. A Tudományos Akadémia és az egyetem! A házasság és a konyha! Forradalom készül. A hozományt elnyeli az érettségi bizonyítvány! Férfiak, vigyázzatok! Ma sem tudunk megélni, hát még majd ezután!”(Vikár Béla, 1892)

"A nő korábban fejlődik, de teljes férfiúi érettségre sohasem jut: könnyebben felfog és tanul, de teremtő géniusz híjával az emberiség irányadó szellemei közé nem emelkedik. Ô mindig csak szenvedő, sohasem a beható elemet képviseli, (...) soha a művészetet és tudományt lényegesen előre nem vitte.”(Részlet Madách Imre akadémiai székfoglalójából...)


 „a nő mindig csak félig tud valamit” és tudása olyan, mint lovaglása: egyoldalú

„tény, hogy a tudós nő már nem annyira nő, mint férfi, de egyik sem egészen, keveréke, és pedig természetellenes keveréke a kettőnek, hasonlatos ahhoz, amit »elsózott levesnek« szoktak mondani. Élvezhetetlen.”Mayer Béla (Bp., 1902.)

„a férfiak nem azért házasodnak, hogy feleségük a nyilvánosságban szerepeljen, hanem hogy családjuk legyen; a nôknek a családban benn a helyök. A gimnázium csak a csúnya lányoknak való, hiszen csinos nô mindig egy áldozatkész férjjel biztosíthatja legjobban jövôjét.” (A Hét, 1892)

„Minek a leánynak iskola, mondják még a mai nap is civisek és spitzbürgerek, ha valamely ósdi városban polgári iskola felállításáról van szó. Régente sem volt, fôzôkanál való a leány kezébe, nem könyv: fizika és vegytan. Tanulnak a kovasavas mészélegrôl, s nem tudják berántani az ételt.” A Hét, 1892.
„a nô közelebbi rokonságban van a majomhoz, mint a férfi.” Vasárnapi Újság, 1885.